▲________▲

Hye + Bas

747⋪ ⋫

Téli szünet. Máskor nagyon örülök annak, hogy végre szünet van és nem kell iskolába mennem. Azt csinálhatnék, amit akarok. Síelni a haverokkal vagy minden este bulizni és csajozni. De én most nem élvezem a szünetet. Nincs kedvem ilyenekhez, hiszen most van egy éve, hogy szakítottunk a barátnőmmel. Minden gondolatom körülötte forog. Nem tudok másra gondolni csak rá és arra, hogy mit ronthattam el. Hogy szúrhattam el ennyire, hogy lecserélt a bátyámra. A bátyámra, aki most egyben a gyámom is, hisz apánk börtönben van. Mondanom sem kell, hogy milyen a hangulat otthon, mióta az exemmel kavar. Nem vagyunk túl jóban, de megbántam, hogy annyira megvertem akkor. Teljesen eluralkodott rajtam a düh és rajta vezettem le. Azót egy kicsit javult a viszonyunk, de még mindig elég feszült a hangulat. Ő nagyon próbálkozik javítani a helyzeten. Tudja, hogy szeretek kipróbálni különböző sportokat, ezért karácsony és újév között elhatározta, hogy elvisz baseballozni, ha már apánk sosem tanított meg. Ez nem az én sportom, de ez se rossz a feszültség levezetésére. Az biztos, hogy nem fogok jelentkezni az iskolai csapatba, de a fiammal majd szívesen játszok. Már ha lesz, egyelőre lehetetlennek tűnik, hogy kapcsolatban legyek valakivel, mert az exem nem akar visszafogadni, én meg nem akarok más lányt. Tényleg nem tudom kiverni a fejemből és ez a tesós programon is ismét előjött. Vitával ért véget a játék, ezért nem hagyomm, hogy ő vigyen haza. Miután átöltözök az utcai ruhámba, a hátamra kapomm a táskám és elrohanok. Nem rögtön haza, hisz nem akarok vele még találkozni. Hova mehetnék? Mi segítene most? Nem szoktam inni, de egy pohár alkohol most jól jönne. Út közben megpillantok egy pubot. Tökéletes. Betérek és rendelek valami erőset. A pár napos borostámnak köszönhetően nem kérik el a személyimet, mert ilyenkor elhiszik, hogy nagykorú vagyok. Egész gyorsan eltelik az idő, pedig csak egy pohárral fogyasztok, de a pultos lány végighallgatja az egész életem. Eleinte mintha flörtölni próbált volna velem, ha nem lenne szerelmi bánatom, talán fel is tudtam volna szedni, de a több órás önsajnáltatás után már nem fog többet hozzám szólni, ebben biztos vagyok. A kedvem nem lett sokkal jobb, mintha hiányozna még valami, de elindulok hazafelé. Nem haladok sokat és egy különös dologra leszek figyelmes. Három srác körbe vesz egy kis, törékeny lányt. Ez rosszul kezdődik. Pedig a srácok nem tűnnek olyan tipikus erőszakos alakoknak. Inkább csak pár középiskolás züllött fiatal, akik szívtak valamit amitől jó ötletnek tűnik elkapni egy lányt az utcán. Az én lelkiismeretem ezt viszont nem hagyja megtörténni. Egy percig se gondolkozok, mikor látom, hogy kezdik vetkőztetni, úgyhogy megindulok feléjük. A pulcsim kapucniját felveszem, nem tudom miért. Talán olyan akarok lenni, mint Batman és harc helyett inkább félelmet akarok kelteni a másikban, de a srácok annyira el vannak foglalva a lánnyal, hogy fel sem tűnik nekik, hogy közeledek. Szerencsére még nálam van a tesós programról a baseball felszerelés, úgyhogy menet közben hátranyúlok és a táskából kiálló nyelet megragadva kihúzom belőle az ütőt. Két kézzel markolom és egy nagy lendítéssel kiütöm a srácot, aki lefogta a lányt. Háromból egy már nem fog gondot okozni, mert elég nagyot kapott, de igazából nem is ezen agyalok, hanem az érzésen, ami elönt. Mintha megkönnyebbülnék. Jól esett. De még nem ért véget.
- Mi? - hirtelen nem tudom miről van szó, de ahogy megfordulok, hirtelen megérzem az egyik srác öklét az arcomon. Az ütés miatt elejtem az ütőm és hátrébb lépek. Érzem, hogy felrepedt a szám, de csak letörlöm róla a vért és megrázom a fejem. A kezeimet ökölbe szorítom és az arcomhoz közell húzva felveszem az alapállást. Még jó, hogy a középsikola első évében jártam bokszolni is. Ismét megpróbál megütni, de most ki tudok térni előle és én húzok be neki egyet. Ez kibillenti őt, nem szabad hagynom, hogy ismét legyen lehetősége neki támadni, szóval megragadom a fejét és a tédemre húzom. Vele sem lesz már gondunk, de az utolsó hátulról meglök és a földön kötök ki. Ezt kihasználja az ellenfelem és gyomron rúg egyszer. A következő rúgásnál elkapom az egyik lábát, a másikat meg kirúgom alóla. Már elfogyott az erőm, de itt a lehetőségünk a menekülésre. Az adrenalin hatására az utolsó energiámat felhasználva felállok a földről.
- El kell futnunk! - lihegem a lánynak miközben felveszem a táskáját a földről. - Gyere! - megragadom a kezét és elkezdek futni. Futás közben megszédülök, ezért egy újabb sikátorba térek be. - Nem haragszol meg, ha én most egy kicsit... - vigyorogva kérdezném, de nem jutok a végére, hanem eldőlök. Nem érzem egyik részemet sem és mintha egy pillanatra foltokon kívül nem is látnék mást. Szerencsére egy szemeteszsákra esek.

▲________▲